Franciaország uralkodói, királyi, császárai
Linkek a témában:
Capet család
Franciaország történetében a Merovingok és Karolingok után, vagyis 987 –től egészen 1848 –ig, - majdnem kilenc évszázadon keresztül -, a Capet család kezében volt a királyi hatalom. Európa egyik legjelentősebb uralkodói családjaként ők szilárdították meg a francia nemzetállam alapjait, és jelentékeny szerepet játszottak Franciaország nagyhatalommá válásában is.
II. Napóleon francia császár
Bonaparte Napóleon 1810 januárjában elvált első feleségétől, Joséphine-től, és I. Ferenc – császárként II. Ferenc – magyar király (ur. 1792-1835) és osztrák császár leányát, Mária Lujzát vette feleségül, hogy biztosítsa családja tekintélyét a meghódított Európában.
Valois-ház
A Valois-ház a Franciaországot 987 óta uraló Capeting-dinasztia egyik oldalága volt, amely III. Fülöp (ur. 1270–1285) második fiától, IV. (Szép) Fülöp (ur. 1285–1314) testvérétől, Károly valois-i gróftól (1270–1325) származott. A Capetingek egyenes ágának 1328-as kihalását követően – az ebben az időszakban „előkerült”, nőági és női örökösödést kizáró száli törvény értelmében – a legközelebbi fiági rokon, Károly gróf fia, Szerencsés Fülöp (ur. 1328–1350) került hatalomra. Fülöp leszármazottai 1589-ig uralkodtak Franciaországban, amikor a gyermektelen III. Henrik halálával a Valois-k fiága végleg kihalt. Ekkor a Capeting-ház egy régebben leágazott ága, a Bourbon-ház került hatalomra.
Kronológia: Francia királyok
Jegyzékünk az uralkodók uralkodási évszámait tartalmazza időrendi sorrendben.
Bourbon-ház
A Bourbon-dinasztia Európa egyik leghíresebb és legnagyobb befolyású uralkodóháza, amelynek alapítója IV. Henrik francia király, akit legtöbben a „Párizs megér egy misét” mondásáról ismernek. Az ő leszármazottai ültek a francia trónon folyamatosan egészen 1793-ig, XVI. Lajos kivégzéséig. A forradalom és a Napóleon-évek után 1815-ben foglalta el újra Bourbon-uralkodó a francia trónt, XVIII. Lajos személyében. A Bourbon-dinasztia uralkodásának az 1830-as forradalom vetett véget, Chambord gróf 1883-as halálával pedig megszakadt az egyenes ág.
Merovingok és Karolingok
A Meroving uralkodóház egy Merovech nevű korai legendás száli frank vezérről kapta nevét, aki körülbelül 447-től 458 közt volt fejedelem. A ház felemelkedése Merovech fiához, I. Childerichez kötődik (458-481), aki népét a mai Belgiumban, a francia határhoz közel, Tournai városának környékén telepítette le. A rómaiakkal szövetségesi viszonyt ápolt, mely 476 –ban a Nyugatrómai Birodalom bukásakor (476) természetesen megszűnt. I. Childerich nevéhez fűződik a vizigótok, szászok, alemannok legyőzése is.
I. Napóleon francia császár
Napoleone di Buonaparte néven született 1769. augusztus 15-én a korzika szigetén fekvő Ajaccio városában Carlo Buonaparte ügyvéd és képviselő illetve Letizia Ramolino genovai köznemesi sarj nyolc gyermeke közül másodikként. (Jozifenával kötött házassága okmányán születési dátumként 1768. február 5-e szerepel). Testvérei: Joseph (legidősebb gyermek, később nápolyi, majd spanyol király), Lucien, Elisa, Louis (későbbi holland király), Paulina (később Borghese herceg felesége), Karolina és Jerome (később Vesztfália királya).
III. Napóleon francia császár
A nagy Bonaparte Napóleon fiának II. Napóleonnak, (a „Sasfióknak") halála (1832) után és rokonai passzivitása miatt a Louis-Napoléon herceg a Bonaparte család rangidős tagjának érezte magát (két fivére korábban meghalt), és a bonapartisták élére állt.
Meghatározás
Franciaország uralkodói, királyi, császárai