Linkek a témában:
A magyar királyok koronázótemploma
A XV. századi közfelfogás szerint, mely Kottanner Ilona emlékiratában maradt fenn, “a magyaroknak három törvényük van. Úgy hiszik, hogy bármelyiket hagyja teljesítetlenül valaki, az már nem törvényes király. Az első törvény úgy szól, hogy a királyt a Szent Koronával kell megkoronázni. A második, hogy az esztergomi érseknek kell megkoronáznia. A harmadik, hogy a koronázásnak Fehérvárott kell megtörténnie.”
Az 1867-es koronázás képei
A Magyar Nemzeti Múzeum kiadásában megjelent Tomsics Emőke: Kacagány és camera c. kötete, mely a Történeti Fényképtár 1867-es koronázási képeit tartalmazza. A mintegy 200 fénykép túlnyomó többsége a bandériumok látványos öltözetét örökíti meg, lehetőséget adva a koronázási szimbólumrendszer egy eddig feltáratlan rétegének, egyik legjelentősebb, leggazdagabb jelképhordozójának, a koronázási díszmenetnek az elemzésére, s részbeni vizuális rekonstrukciójára.
Hármas Koronánk története és a beavató koronázás
Itt egy nagyon érdekes írás a teljes magyar történelem átfogásával a beavató koronázásról és beavató koronánkról. Olvasd végig, még ha nem is hiszel a szemednek!
Magyarországi koronázás
Az egyeduralmi európai államokban az új uralkodó trónralépése rendszerint bizonyos ünnepélyességekkel jár, melyek között nem ritkán főszerepet játszik a koronázás is. E tény azonban, ha külsőleg itt-ott fenntartotta is magát, többnyire elvesztette közjogi és politikai jelentőségét és üres ceremóniává süllyedt alá. Még Angliában is már I. Jakab alatt oda nyilatkoztak az ország összes bírái, hogy a koronázás csak jele a királyi méltóságnak s nemzeti solennisatiója az örökösödés jogcímének.
Meghatározás
Koronázási szertartások