Svéd királyság

A svéd monarchia – a legendák világából a szociáldemokrata mintaállamig

Wittelsbach, német uralkodóház; Bajorország és Rajna-Pfalz uralkodói a XX. századig e dinasztiából kerültek ki. Wittelsbach vára egykor Bajorországban, a Paar folyó melletti Aichachban állt. V. Ottó scheyerni gróf (megh. 1155) 1124-ben áttette családi székhelyét Wittelsbachba, és fölvette a birtok nevét. Fiát, VI. Ottót I. (Barbarossa) Frigyes német császár I. Ottó néven 1180-ban megtette Bajorország hercegének. A Wittelsbachok 1918-ig uralkodtak Bajorországban.

Az Oldenburg-dinasztia első dokumentált őse Egilmar von Oldenburg gr. (1091). Utóda, a „boldoglelkű” Dietrich gr. 2. házasságkötésekor feleségül vette Hedwiget, VIII. Adolf, Schleswig hg-e és Holstein gr-ja testvérét, a Schauenburger nernzetségből, akik a skandináv trónt birtokolták.

Vasa, svéd (és lengyel) uralkodóház; az ősi uppsalai család rokonságban állt a Sture- és a Bonde-házzal (az utóbbiból származott VIII. Károly svéd király [megh. 1470]). A dinasztiát meglapító Gustav Eriksson Vasa 1521-ben lett Svédország régense, s I. (Vasa) Gusztáv néven 1523-ban lépett a trónra. Leszármazottai 1818-ig uralkodtak, XII. Károly ekkor adta át helyét a Bernadotte-ház első királyának.

Az alábbi családfák Svédország uralkodóit tartalmazzák.

Története. H. története a brabanti fejedelmi házból származó I. Fülöp, hesseni tartománygróf végrendeletével kezdődik, aki országát 1567. Vilmos, Lajos, Fülöp és György fiai között felosztotta. Ekkor I. György 7 járást kapott, s többi között Darmstadt városát is, melyet székhelyévé választott. Fia és utóda V. Lajos 1596-1626-ig uralkodott és Marburgot örökölte.