Anglia és Írországi királyok uralkodásuk sorrendjében
Linkek a témában:
I. Eduárd
I. Eduárd angol király (1272–1307) - I. (Nyakigláb) Eduárd angol király (Westminster, Middlesex, Anglia, 1239. június 17. – Burgh-by-Sands, Carlisle mellett, Cumberland, 1307. július 7.) 1272-től Anglia királya. Meghódította és az angol korona fennhatósága alá vonta Walest, valamint kísérletet tett Skócia meghódítására is. A harminckét évesen trónra lépő király személyében Angliának ismét egy harcos lovagkirálya lett, aki sorra vette fel a harcot a szomszédos államokkal. Emellett pedig más uralkodói feladatainak is eleget tett. Felesége, Kasztíliai Eleonóra 15 gyermeket szült neki
I. Erzsébet angol királynő
I. Erzsébet angol királynő (1558–1603) - I. Erzsébet 25 évesen került Anglia trónjára. A hatalomhoz vezető út megannyi veszélyt tartogatott számára. A szűz királynő élete a koronázását követően sem vált könnyebbé, ám végül szinte végig népszerűségnek örvendve, 45 éven át uralkodott.
II. Eduárd
II. Eduárd angol király (1307–1327) - Edward király ezen a néven másodikként foglalta el az angol trónt 1307-ben. Nem volt szívügye az uralkodás, a háborúkat és az államügyeket is mellőzte, ami királyról lévén szó lássuk be, egészen tragikus következményekkel járhat. És járt is. A felelőtlen, szeszélyes ember helyett kegyencei irányították a politikát.
III. Eduárd
III. Eduárd angol király (1327–1377) - II. Edward király és Franciaországi Izabella gyermekeként 1327-ben került trónra, miután anyja és annak szeretője, Roger Mortimer megtámadták Angliát, és lemondatták az uralkodót, akit később kegyetlenül ki is végeztek.
III. Henrik
III. Henrik angol király (1216–1272) - III. Henrik (Hampshire, 1207. október 1. – London, 1272. november 16.) angol király 1216-tól haláláig. Apja, I. (Földnélküli) János halála után, gyermekként került a trónra. Ráadásul Angliát ekkor legnagyobb ellenségének, Franciaországnak a hadai dúlták. A franciákat vezető Oroszlán Lajos herceg ekkor épp Londont ostromolta, így a gyermekkirálynak és anyjának, Izabellának Nyugat-Angliába kellett menekülnie. Korona híján az anyakirályné arany nyakláncával koronáztak meg Henriket 1216. október 28-án a gloucesteri székesegyházban. Az alig kilencéves király mellé William Marshalt nevezték ki régensnek, aki rögtön hadakat gyűjtött, és hamarosan le is győzte Capet Lajost. 1217. szeptember 12-én Londonban született meg a háború végét jelző békeszerződés, és 1219-re a régensnek sikerült a király mellé állítania az összes bárót. Izabella 1220-ban visszatért Franciaországba, és végre hozzámehetett régi nagy szerelméhez, X. Lusignan-i Hugóhoz, akitől kilenc gyermeke született. Úgy tűnt, minden jóra fordul, ám az angol királyi család II. Henrik halálával kezdődő züllése csak most kezdett kiteljesedni.
III. Richárd
III. Richárd angol király (1483–1485) . A Shakespeare drámája nyomán főgonosznak tartott angol király, III. Richárd valóban kegyetlen uralkodó volt, aki egy királygyilkosság után valószínűleg testvére gyermekeit is megölette. III. Richárd a Rózsák háborúját lezáró csatában esett el, abban az évben, amikor Mátyás király elfoglalta Bécset
II. Richárd
II. Richárd angol király (1377–1399) - II. Richárd angol király (Bordeaux, 1367. január 6. – London, 1400. február 17.) három héttel apai nagyapja, III. Eduárd halála után foglalta el az angol trónt, amit eredetileg apja, Eduárd, a Fekete Herceg örökölt volna, ám ő egy évvel korábban 1376-ban meghalt. Richárd ekkor mindössze tíz éves volt.
I. Mária angol királynő
I. Mária angol királynő (1553-1558) - I. Mária, Anglia utolsó jelentős katolikus uralkodója, aki ötéves regnálása során népétől a Véres melléknevet “érdemelte ki”. VIII. Henrik idősebb lánya apja első, Aragóniai Katalinnal kötött házasságából született 1516. február 18-án. Henrik megszállottan vágyott fiú utódra, ezért eltaszította hat évvel idősebb nejét, s mivel a pápa nem volt hajlandó felbontani házasságát, ezt ő maga tette meg (egyben szakított Rómával).
IV. Eduárd
IV. Eduárd angol király (1461–1470) - (1471-1483) - 1471. május 4-én vívták meg a IV. Edward angol király (ur. 1461-1470/1471-1483) vezette York-párti, valamint az Edward herceg és Somerset grófja által irányított Lancaster-párti hadak a tewkesbury-i ütközetet, a „rózsák háborújának” egyik legjelentősebb csatáját.
IV. Henrik
IV. Henrik angol király (1399–1413) - V. Henrik angol király (1367. április 3. – 1413. március 20.) Anglia uralkodója 1399-1413 között, az első király a Lancaster-családból; születésének helye után Bolingbroke-nak is nevezték. Apja Genti János, Lancaster hercege, nagyapja III. Eduárd király volt, ő maga pedig a Derby grófja és Hereford hercege címet viselte. II. Richárd király Angliából 1398-ban örökre száműzte.
János angol király
János angol király (1199–1216) - Földnélküli János fekete legendája - Kevés uralkodónak volt olyan rossz hírneve, mint Földnélküli Jánosnak. Aljas, kegyetlen, kicsapongó alak, labilis, a gyengéket sanyargató, népét elnyomó, igazi zsarnok, a lovagi eszményektől idegen, hibákat és erkölcstelenségeket megtestesítő antihős – ekképpen írható le az a klasszikus portré, melyet a krónikaírók és a történészek a XIII. századtól kezdve festettek Jánosról.
V. Henrik
V. Henrik angol király (1413–1422) - V. Henrik Anglia egyik legismertebb uralkodója. Legendája legfőképp az Azincourt mellett aratott diadalhoz kapcsolódik. Bolingbroke Henriknek, Derby earljének fia, Gaunti Jánosnak, Lancaster hercegének unokája volt. Fiatal éveiről alig tudunk valamit, az viszont bizonyos, hogy kiemelkedő nevelésben részesült, s korához képest művelt embernek számított. Henrik 11 éves volt, amikor apját száműzte II. Richárd király, az ifjú az udvarhoz került „zálogul”.
VI. Eduárd
VI. Eduárd angol király (1547–1553) - VI. Eduárd (1537. október 12. – 1553. július 6.) angol király, VIII. Henrik angol király és harmadik felesége, Jane Seymour egyetlen fia, a későbbi királynők, I. Mária és I. Erzsébet öccse. A Tudor-ház harmadik uralkodója volt, és az első, aki már protestánsként került hatalomra.
VI. Henrik
VI. Henrik angol király (1422–1461) - (1470-1471) - VI. Henrik angol király (Windsori kastély, 1421. december 6. – 1471. május 21/22.), V. Henrik angol király és Valois Katalin egyetlen fia. Angliában kétszer is megfosztották trónjától. Uralkodása alatt tört ki a rózsák háborúja, és Calais kivételével Anglia elvesztette franciaországi birtokait. VI. Henrik mentálisan beteg volt.[
Meghatározás
Anglia és Írországi királyok 1199-től 1603-ig uralkodásuk sorrendjében