Árpád-házi magyar királyok uralkodásuk sorrendjében
Linkek a témában:
V. István
V. István magyar király (1262-1272) - V. István (?, 1239. – Csepel-sziget, 1272. augusztus 6.) IV. Béla király és Laszkarisz Mária magyar királyné elsőszülött fia. 1246-tól 1257-ig szlavón herceg, majd erdélyi herceg (dux Transsilvanus).
Aba Sámuel
Aba Sámuel magyar király (1041-1044) - A hagyomány szerint Edömér kun vezér leszármazottja, mások szerint a kabar törzsből származik, a Mátraalján az Aba nemzetség feje (e nemzetségből származnak a gagyi Báthoryak és az iktári Bethlenek), I. István húgának, Saroltának férje volt. I. István és Orseolo Péter uralkodása alatt ő volt az ország nádora.
I. András
I. András magyar király (1046-1060) -Az állami kezdet kezdetén Szent István királyunk Orseoló Péterben látta a keresztény királyság továbbélésének biztosítékát, ám annak ámok-, és vesszőfutásba torkolló uralkodása korántsem hozta a várt eredményt. Méltán népszerűtlen második királyságát általános és hangos elégedetlenség kísérte, egyre inkább megérett az idő a változásra.
II. Géza
II. Géza magyar király (1141-1162) - 1141. február 13-án meghalt apja, II. Béla. Béla és a hozzá hű főurak eddigre kiirtottak minden főurat, aki bármely trónkövetelőt támogathatott volna, ezért nem volt akadálya, hogy legidősebb fiát, Gézát már három nap múlva 1141. február 16-án királlyá koronázzák Székesfehérváron. Géza ekkoriban 11 év körüli gyermek volt, ezért uralkodása első éveiben nem lehetett képes arra, hogy önállóan uralkodjon. A királyi tanács közreműködésével Ilona anyakirályné és testvére, Belos, azaz Géza anyai nagybátyja irányította az országot. Belos másfél évtizeden át meghatározó alakja volt a magyar politikának az egyik legmagasabb tisztséget a bánit megszerezve.
Salamon
Salamon magyar király (1063-1074) - A trónon ülő Salamon előtt a viszályt szító Vid ispán kezében egy hüvelyben két kardot tart, szemléltetve a krónika szövegét. A háttérben Géza herceg. Salamon (1053 – 1087 márciusa [?]) Árpád-házi magyar király 1063–1074 között.
I. Béla
I. Béla magyar király (1060-1063) - 1060. december 6-án Székesfehérvárott magyar királlyá koronázták az Árpád-házi herceg, a megvakított Vazul fiát, Bélát.
III. István
III. István magyar király (1162-1172) - Miután 1163 januárjában, mindössze hat hónapon át tartó országlás után, mérgezés következtében elhunyt II. László, II. Géza elsőszülött fiát, István herceget koronázták királlyá. III. Istvánnak azonban hamar ellenfele akadt II. László király öccse, IV. István személyében.
I. Géza
I. Géza magyar király (1074-1077) - Európa egyházi és világi hatalmai, pedig igyekeztek kihasználni, néha tudatosan gerjeszteni az ellentéteket, hogy kiterjeszthessék fennhatóságukat a Magyar Királyságra. Ebben a kritikus időszakban jutott három rövid év, 1074-77 között I. Gézának is.
IV. László
IV. László magyar király - Kun László - (1272-1290) - 1290. július 10-én a körösszegi vár közelében néhány kun meggyilkolta IV. László magyar királyt. A törvényes feleségétől, Anjou Izabellától elidegenedett, Édua, Köpcsecs, Mandula nevű ágyasaival élő uralkodó utód nélkül hunyt el.
I. László - Szent László
I. László - Szent László magyar király (1077-1095) - Születésének éve a körülményeket egybevetve 1046-ra tehető. Atyja I. (Bajnok) Béla magyar király (1060--1063) volt, anyja Richéza, II. Miciszláv lengyel király leánya, nőágon II. Ottó császár dédunokája. Két fiú és több leánytestvére volt. Bátyja, Géza 1074--1077 között uralkodott.
II. László magyar ellenkirály
II. László magyar király (1162-1163) - Magyar ellenkirály. Unokaöccse, III. István uralkodása alatt 1162 júliusától haláláig uralkodott. Apja II. Béla magyar király, anyja Ilona, I. Uros szerb nagyzsupán leánya.
III. András
III. András magyar király (1290-1301) - Január 14. - III. András halála, az Árpád-ház kihalása - 1301
Kálmán - Könyves Kálmán
Kálmán magyar király (1095-1116) - Könyves Kálmán (Székesfehérvár, ?1074 – Székesfehérvár, 1116. február 3.) magyar király 1095-től, horvát király 1097-től haláláig. Apja I. Géza király, anyja Zsófia királyné, aki a belga-limburgi Arnulf herceg leánya volt. Kálmán király rendkívül okos és művelt volt, ezért kapta a "Könyves" melléknevet.
Imre
Imre magyar király (1196-1204) - Imre 1196 és 1204 közt uralkodott, III. Béla és Chatillon Ágnes fiaként, és az Aranybullát kiadó II. András testvéreként. Az Árpád-házi királyok időszakának második felében, alig nyolc esztendőn keresztül ült a magyar trónon. Nevéhez köthető az Árpád-sávok megjelenése címerünkben.
II. András
II. András magyar király (1205-1235) - András herceg a későbbi II. András 1177 táján születetett, másodszülött fiúként. Édesapja III. Béla magyar király (1172-1196) édesanyja Chatillon-i Anna vagy Ágnes, leánya a nagy befolyású és hatalmú outremer-i nagyúrnak 1180-as évek Szentföldjén található Antiochia hercegének, ellenségei által Sivatag Vörös Farkasának hívott Chattilon-i Renauld-nak, akinek nem kis szerepe volt abban, hogy Szaladin szultán ürügyet találjon arra, hogy megindítsa azt a szent háborút, ami Hattinhoz és végül Jeruzsálem iszlám általi visszafoglalásához vezetett.
II. István
II. István magyar király (1116-1131) - II. István Árpád-házból származó magyar király 1101-ben született. Apja Kálmán magyar király, anyja pedig Kálmán első felesége, Felicia, szicíliai normann hercegnő volt. Ikertestvére, László 1104 körül meghalt. Nővérének, Zsófiának későbbi férje nem ismert, csak annyit tudunk róla, hogy az ő fia volt Saul, aki rövid ideig trónörökös volt. István féltestvére volt Borisz, aki Kálmán második, elűzött feleségétől született, de Kálmán nem ismerte el fiának
III. László
III. László magyar király (1204-1205) - A három éves korában királlyá koronázott László az édesanyjával, Kostancia királynővel Imre-városba ment lakni, míg András királyfi, a gyám, Fehérváron székelt és törvénynapokat tartott.
IV. István magyar ellenkirály
IV. István magyar ellenkirály (1163-1165) - István 1133 környékén született, de a forrásokban csak 1152 tájától találunk lényeges információt. Ekkor II. Géza nagybátyjai, László és István számára hercegi tartást rendelt el. Az esemény azt mutatja, hogy a II. Géza uralkodásának kezdetén még szilárd belpolitikai állapot változásnak indult. Kialakult egy II. Géza uralkodásával elégedetlen réteg, amely nem tört közvetlenül Géza uralmára, de a külön udvartartást és a külön jövedelmet ki tudta kényszeríteni magának. Ezzel Magyarországon negyedszázados szünet után ismét kiújult a küzdelem a királyi trónért.
IV. Béla
IV. Béla magyar király (1235-1270) - IV. Bélát 1235.10.14-én koronázták királlyá. Nyomban hozzálátott, hogy leszámoljon apja híveivel. Állítólag összeesküvés nyomára bukkant, az előkelők maguk között akarták felosztani az országot.
II. Béla
II. Béla (Vak) magyar király (1131-1141) - Volt egy Árpád-házi magyar király, II. Béla, akit alig hét éves korábban megvakíttattak. A gyermek egész életére elvesztette látását, ám a történelmi sors úgy hozta, hogy 16 évvel később, 23 évesen trónra kerülhetett. A fiatalember iszonyú bosszút állt megvakíttatóin: rögtön megkoronázása után 68 magyar főurat mészároltatott le.
I. Péter
I. Péter magyar király (1038-1041) - (1044-1046) - I. Péter Velencében született 1011-ben, III. Orseolo Ottó Péter velencei dózse és Géza fejedelem leányának fiaként. Apja 1026-ban a lázadás elől Konstantinápolyba, ő maga pedig nagybátyjához, I. Istvánhoz menekült Magyarországra. Itt a 15 éves ifjút a király hamarosan a testőrség parancsnokává tette
III. Béla
III. Béla magyar király (1172-1196) - SLovagkirályunk III. Béla (uralkodott: 1172-1196) életútját és hatását mutatja be jelen cikk az akkori magyar politikára, gazdasági és kulturális életre.
Meghatározás
Árpád-házi magyar királyok uralkodásuk sorrendjében