Franciaország uralkodói, királyi, császárai
Linkek a témában:
Kronológia: Francia királyok
Jegyzékünk az uralkodók uralkodási évszámait tartalmazza időrendi sorrendben.
Merovingok és Karolingok
A Meroving uralkodóház egy Merovech nevű korai legendás száli frank vezérről kapta nevét, aki körülbelül 447-től 458 közt volt fejedelem. A ház felemelkedése Merovech fiához, I. Childerichez kötődik (458-481), aki népét a mai Belgiumban, a francia határhoz közel, Tournai városának környékén telepítette le. A rómaiakkal szövetségesi viszonyt ápolt, mely 476 –ban a Nyugatrómai Birodalom bukásakor (476) természetesen megszűnt. I. Childerich nevéhez fűződik a vizigótok, szászok, alemannok legyőzése is.
Capet család
Franciaország történetében a Merovingok és Karolingok után, vagyis 987 –től egészen 1848 –ig, - majdnem kilenc évszázadon keresztül -, a Capet család kezében volt a királyi hatalom. Európa egyik legjelentősebb uralkodói családjaként ők szilárdították meg a francia nemzetállam alapjait, és jelentékeny szerepet játszottak Franciaország nagyhatalommá válásában is.
Valois-ház
A Valois-ház a Franciaországot 987 óta uraló Capeting-dinasztia egyik oldalága volt, amely III. Fülöp (ur. 1270–1285) második fiától, IV. (Szép) Fülöp (ur. 1285–1314) testvérétől, Károly valois-i gróftól (1270–1325) származott. A Capetingek egyenes ágának 1328-as kihalását követően – az ebben az időszakban „előkerült”, nőági és női örökösödést kizáró száli törvény értelmében – a legközelebbi fiági rokon, Károly gróf fia, Szerencsés Fülöp (ur. 1328–1350) került hatalomra. Fülöp leszármazottai 1589-ig uralkodtak Franciaországban, amikor a gyermektelen III. Henrik halálával a Valois-k fiága végleg kihalt. Ekkor a Capeting-ház egy régebben leágazott ága, a Bourbon-ház került hatalomra.
Bourbon-ház
A Bourbon-dinasztia Európa egyik leghíresebb és legnagyobb befolyású uralkodóháza, amelynek alapítója IV. Henrik francia király, akit legtöbben a „Párizs megér egy misét” mondásáról ismernek. Az ő leszármazottai ültek a francia trónon folyamatosan egészen 1793-ig, XVI. Lajos kivégzéséig. A forradalom és a Napóleon-évek után 1815-ben foglalta el újra Bourbon-uralkodó a francia trónt, XVIII. Lajos személyében. A Bourbon-dinasztia uralkodásának az 1830-as forradalom vetett véget, Chambord gróf 1883-as halálával pedig megszakadt az egyenes ág.
I. Napóleon francia császár
Napoleone di Buonaparte néven született 1769. augusztus 15-én a korzika szigetén fekvő Ajaccio városában Carlo Buonaparte ügyvéd és képviselő illetve Letizia Ramolino genovai köznemesi sarj nyolc gyermeke közül másodikként. (Jozifenával kötött házassága okmányán születési dátumként 1768. február 5-e szerepel). Testvérei: Joseph (legidősebb gyermek, később nápolyi, majd spanyol király), Lucien, Elisa, Louis (későbbi holland király), Paulina (később Borghese herceg felesége), Karolina és Jerome (később Vesztfália királya).
II. Napóleon francia császár
Bonaparte Napóleon 1810 januárjában elvált első feleségétől, Joséphine-től, és I. Ferenc – császárként II. Ferenc – magyar király (ur. 1792-1835) és osztrák császár leányát, Mária Lujzát vette feleségül, hogy biztosítsa családja tekintélyét a meghódított Európában.
III. Napóleon francia császár
A nagy Bonaparte Napóleon fiának II. Napóleonnak, (a „Sasfióknak") halála (1832) után és rokonai passzivitása miatt a Louis-Napoléon herceg a Bonaparte család rangidős tagjának érezte magát (két fivére korábban meghalt), és a bonapartisták élére állt.
Meghatározás
Franciaország uralkodói, királyi, császárai